A futótechnikáról

      Mostanában sokat beszélgetünk a helyes technikáról és több helyen felbukkan a kérdés, vajon milyen a jó futótechnika?

Erre az a válasz, hogy mikor milyen. Ugyanis kétféle futótechnika van. Máshogy fut egy vágtázó atléta és máshogy fut a hosszútáv futó és igazán a profik tudják, hogyan kell csinálni. Mi, hobbifutók csak ellesni tudjuk tőlük, esetleg megkérdezünk egy-egy sok kilométerest vagy utánaolvasunk és abból építkezünk.
Az itt leírtak is így jött össze, sok tapasztalat által:

Vannak alapdolgok amelyek minden futótechnikánál közel azonosak.
De vegyük sorba szépen a különbségeket is:

A lépésszám: a nagykönyv azt írja, ideális a percenként 90 - 120 lépés szám. A lépések nem lehetnek túl hosszúak mert akkor az ember valósággal belesüpped a talajba. Én 80-90-es lépésszámmal futok, de amikor kilencven, akkor már olyan fura érzésem van, hogy úgy futok mint egy roki... mindenesetre ne nyújtsuk el túlságosan a lépéseket, könnyebb suhanni a talajon.

Légzés: A hosszútávfutásnál négy lépés be és két lépés ki a légzés technika, persze egy emelkedőnél előfordul, hogy orron keresztül nem tudunk annyi levegőt beszívni, tehát muszáj szájon át lihegni. A rövidtávfutók két lépés be és négy ki technikával szuszognak. Nem kis feladat ezt begyakorolni. Jó látni amikor egy futóversenyen befutó után nem látni ziháló futókat...

Testtartás: Megfelelő testtartás rendkívül fontos. Emelt fővel fussunk, ne hajoljunk előre, mindig előre nézzünk a távolba, keressük a következő pontot ahova el akarunk jutni s ilyenkor nem omlunk magunkba, jobban tudunk lélegezni, szabadabb a mellkas és fej alatt van a súlypontunk is. A rövidtávfutók előredőlnek, szinte egyensúlyoznak az orra bukás ellen...

Kéztartás: Magunk előtt lazán tartjuk a karunkat, együtt mozog a lábmunkával, nem lóbáljuk, csapkodunk vele. A jó karmunka sokat segít a futásunk összképében, előrehaladásunkban s a karmunka a lábmunkával legyen egyenértékű. Kezünket nem kell görcsösen összeszorítani, lazán összeérintjük ujjainkat. Érdekes megfigyelni, ha valaki okostelefont visz magával és a karpántban hordja azt, hogy az ő karmunkája már nem szimmetrikus, önkéntelenül is amelyik karján van a telefon, nem mozgatja olyan intenzíven, tehát ha lehet hagyjuk otthon a mobilt, Szabály: bármit amit magunkkal cipelünk előnytelenül hat a futótechnikánkra. Futásunkra figyeljünk és sportórát használjunk.

Lábtechnika: A hosszútávon futó nem emelgeti olyan magasra a lábát és a sarkát mint a rövidtávfutó. Mivel nem a sebesség a legfontosabb számára, hanem a kitartás, hogy végig bírja a távot, tehát csak annyira emeli meg a lábát, amennyire szükséges. Valósággal suhan a föld felett. Sarokra lép vagy lábközéppel érinti először a talajt, gördülékenyen a talp külső élén halad tovább az lábujjakig. A rövidtávfutó lábujjhegyen fut, gyakorlatilag felszaggatja a borítást.

A futótechnika a tempóváltozással módosul. A hegymenet futással sokat tudjuk csiszolni technikánkat. Az a technika, így a sebesség fog legjobban menni amit legtöbbet gyakorolunk. A lényeg, hogy kényelvesen fussunk és ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy legyen egy jó futócipőnk, de ez már egy másik téma lesz...

Kapcsolódó linkek:
Légzés és futótechnikáról
Futóedzés nyolc elemi módja




Megjegyzések