A hegyek meghódítása

Vasárnap a hosszú futás napja.
Ez már így van régóta, ;-) október körül kezdtem hosszútávot futni, 13 - 15 kilométereket futottam. Akkor még az volt a hosszú... Ilyenkor nem számít az idő, csak a távolság. Ezért aztán nem is tempózok nagyon. Élvezem a futást, készítek néhány képet és kalandozok. Mostanában 18-25 kilométert jelent nekem a hosszú...

A szilveszteri kudarcba fulladt futásom után döntöttem el, hogy megfutom a környező hegyeket, csak úgy szórakozásból.  Már korábban rákaptam a hegyifutásra az edzéseim során... Élvezem, ahogy a lábam alatt eltűnnek a magasságok. S a hegyek megfutásával komoly fejlődést lehet elérni... Erősíti a lábakat és erősíti a szívet is. Az állóképességet és a kitartást is. Mindenképpen hard edzésmunkának számít hegyet futni.

Szóval hegyet futni jó, persze szerencsés az akinek lakókörnyezetében van hegy...Egerszeget hét hegy határolja, pontosan mint az örök várost, Rómát ;-) Jánka, Csács, Egerszeg hegy, Ebergény, Gógán, Bazita, Pipa hegy. (azokat a hegyeket természetesen nem így hívják) Ezek megfutása nem kis munka ;-) nagy élvezet, kihívás és boldogság ha sikerül...
Szóval,
 Scott Jurektől tanultam egy jó technikát a hegyi futásra és működik. És mi ez a technika? Fussunk apró léptekkel felfelé... a ritmusra figyeljünk erősen... Persze ehhez hozzáteszem a magam kis módszereit, amiket rövid futópályafutásom során kiokoskodtam...(nincs egy éve, hogy futok) például, a "nagykönyv" azt mondja, mindig előre nézz és válassz ki egy pontot, amit el akarsz érni és amikor ott vagy akkor válassz egy másikat és fuss tovább... ez működik sík terepen, s így könnyebb teljesíteni a hosszútávot...
Nos én nem nézek előre amikor a hegyeket futom. Elég demoralizáló amikor az ember felnéz, mondjuk a Gógán hegy elején az emelkedőre és látja a hosszú, meredek utat maga előtt... azt mondom, jobb lehajtott fejjel az aszfaltot nézni és csak futni, futni, futni. Egyszer úgy is elfogy, meg aztán a gödröket is könnyebb kerülgetni ;-)

A hétvégén megfutottam három hegyet. Az ötből hármat, ha a szilveszteri hegyi maraton útvonalára gondolok. Sorban, Gógán, Bazita, Jánka.

Esőben a Gógán heggyel kezdtem a futást. Ezt a hegyet már kétszer megfutottam, először véletlenül ellenkező irányból érkeztem és teljesítettem is lejtmenetben... jókat mosolyogtam, hogy milyen balek vagyok...  de aztán a múlt héten próbaképp megfutottam belesétálás nélkül is... Szóval fel a Gógánon, megállás nélkül és viszonylag jó tempóban. Nem ziháltam, szívritmusom sikerült aerob zónában tartani. Nem néztem felfelé... csak egyszer s "nem fogsz ki rajtam" gondolattal eredtem neki. (6km) A terv az volt, három hegy, vagy ahogy bírom, de jó lenne 18 kilométert futni.
A Gógánról a szerpentinen lefutottam Landorhegyre és célba vettem Bazitát. Ez a hegy már nagyon ismerős számomra, hisz a hegyi futást ezzel kezdtem anno, két sétával persze. Most ezt is teljesítettem minden nehézség nélkül, jó tempóban, igaz Bazitán már valósággal zuhogott az eső. A panoráma úton lefelé félúton megálltam egy pillanatra fotókat készíteni és elfogyasztottam a gélt is amit magammal vittem. (12km)
Hogy legyen erőm a végére.
Kicsit féltem a Jánka hegyi emelkedőtől, mert nagyon húzós, hosszú, meg aztán már két hegyen túl voltam, gondoltam, biztosan jelentkezik majd valami fáradtság féle... (legutóbb Keszei Bandiról itt akadtam le... nem bírtam szusszal Bazita után)  Lassabban is ment a felfele menet, de itt sem álltam meg. ;-) A Jánkát végig szép tempóban futottam meg, bár itt már előjött a bal térdemben a szokásos fájdalom. (15km) Követtem a hegyi maraton útvonalát, kifejezetten üdítő volt a Jánka aljáról vissza fordulni a Bartók felé s újra emelkedőt futni... Kimentem a Bartókig és a Zárda úton vissza a városba. Ezt a szakaszt öt és feles tempóban teljesítettem. Tetszett, hogy három hegy után is van bennem erő tempózni!
A három hegy lenyomata: Gógán, Bazita, Jánka... ő a legkisebb ;-)



Végig szakadó esőben, Öt fokban. 18.1 km és három hegy az ötből, teljesítve!
Az idő, hogy legyen teljes 1:56:00. Bár, mint említettem, nem fontos. A lényeg, hogy megcsináltam!
A szakadó eső ellenére megfutottam a tervet...
A Jánka hegyen megjegyeztem magamnak, hogy milyen jó esőben futni, ilyenkor a kutyák sem jönnek elő, hogy megugassanak ;-)
Jó futás volt!
Ez erőt ad.
Futni...

Olvasd el ezt is:
Az első Bazita futásom története -szeptember 28. 2015
Leghoszabb futásom 13 km - szeptember 9. 2015


Megjegyzések