A sérülésről


A
sérülés sosem véletlen.
Annak mindig meg van a jól megérdemelt oka. A sérülés figyelmezetés, hogy valamit nem jól csinálsz és a tested, szervezeted vészjelet küld neked, hogy figyelj oda rá és törődj vele.
Így jártam augusztus elején, amikor egy ártatlan helyzetben elestem és mellkassal bele zúgtam egy vas korlátba. Az esés nem volt nagy, de az ütés igen, percekig tartott mire magamhoz tértem és újra mozogni tudtam. Eleinte úgy tűnt, nem olyan komoly. Aztán a következő napokban egyre rosszabbúl lettem. Hivatalosan nem vizsgáltattam meg magam, de tapasztalatból tudom, hogy bordatörés vagy repedés ill. zúzódásos állapotban voltam, rendkívüli fájdalommal tudtam csak mozogni, levegőt venni, tüsszenteni, köhögni, beszállni az autóba vagy csak a legegyszerűbbet említsem, lefeküdni az ágyba is magában egy szenvedés volt.
A lényeg, három hét kényszerpihenő.
S hogy miért mondtam a bejegyzés elején, hogy figyelmeztetés? Mert azokban a hetekben már négyszer futottam egy héten, reggelente 10-12 kilométert, készülve a Wizz Air félmaratonra. Szóval észrevétlenül is túlhajszoltam magam, hisz éppen arra készültem, hogy emelem az adagot.... Aztán megsérültem... 

Megjegyzések

korpa üzenete…
Jobbulást Umberto, mi lesz így a félmaratonnal? Vagy még nem neveztél be? Ajánlanám majd Bagodot a felépülésed után, mert nagyon gyors a pálya.